Arra gondoltam elég kusza az életem,hogy leírjam. És annyi minden történt mostanában nem is tudom mivel kezdjem.
Talán azzal hogy szerelmes vagyok,ismét. Pedig már azt hittem nem leszek többé. De úgy csapott belém mint a villám. Éltem az unalmas kis életemet (ami persze nem volt unalmas,csak most jól hangzott :), valahogy minden összejött,addig a pillanatig. Ahogy megéreztem AZT az érzést,mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt. Okos felnőtt nőből ismét tini lettem,rossz döntések sorozatát hoztam,és boldogtalan vagyok, vagyis nagyon rosszul érzem magam,mert szerelemes vagyok.
Kérdeztem magamtól, hogy miért pont ő? Mit szeretek benne,ne érts félre,nem egy rossz ember ő (vagy mégis? majd kiderül). Csak családja van,feleség,gyerekek….elhagyta őket miattam.Boldog voltam,aztán mégse.Visszament,talán mert nem voltam elég boldog,vagy mert empátiám miatt visszacsináltam volna az egészet. Na de akkor miért kellett idáig eljutni,az már olyan úgyse lesz mint azelőtt. Meg már a mi kapcsolatunk sem…..miről is beszélek nekünk még kapcsolatunk sincsen.
Vagy azért mert igazából el sem jött. Csak mennie kellett. De az én egyetlen szerelmem igazából nem is szeret,csak valaki így csajozik valaki úgy. Ő az aki behülyíti a nőket,hogy “szerelmes lettem” csak hogy megkapja őket.
Már üzenet sem jön,a napi 10-20 e-mail helyett egy sem. Hívás is maximum két-három naponta felhív egyszer, pedig egy hónapja órákat beszélgettünk át.
Azt hiszem nem tévedek nagyot ha azt mondom már nem szeret,de a valóság az hogy nem is szeretett soha!!!!
Pedig én az életemet is kockára tettem érte,na nem szó szerint,de nagyon sokat kockáztattam,és veszítettem is! Bár ezt próbálom nem így felfogni,mert amit ilyen úton elveszítettél,az nem is volt a tied,nem is volt igazi! És ki akar álomvilágban illúziókkal élni,mert én nem! Akkor inkább a sivár valóság,mint a hazugságok sora.
És most sokakban felmerülhet,hogy egy ilyen helyzetbe bekerülni,miről is beszélek,hát talán én voltam az első aki hazudott. De harmadiknak lenni sosem egyszerű. Van olyan helyzet amikor az ember csak egy szerető,és meg is elégszik a helyzetével. De én nem akartam szerető lenni. Ha ezt tudom egy lépést sem teszek ezért az emberért,sőt! Tisztán akartam “játszani”, de biztosnak kellett lennem a dolgomban,és ahhoz tudnom kellett akarok e ennek a férfinak az oldalán lenni. És ezért időre volt szükség. Én akartam,de ő kihasználta az időt,és a szertője lettem,pedig nem akartam az lenni. Én sem lettem más mit a többi …………!
Pedig csak elhittem az álmot. Hogy abba az emberbe szerettem bele,aki szerelmes belém, És hogy mi ketten ugyan azt érezzük, ugyan azt a csodát! Boldogan ébredek,és minden olyan gyönyörű. A virágok és a napsugár. Amikor órákig képes vagyok csak nézni őt,és mosolygok a semmin. Ha csak a kezemhez hozzá ér megnyílik alattam a föld…..Ha belép valahová,még nem látom de tudom hogy ott van,és mindenhol érzem az Ő illatát.
NEM AKAROM ŐT SZERETNI!!!!!!!!
Nem akarok szerelmes lenni,vissza akarom kapni az unalmas kis életemet. Persze nem az egészet,csak minden érzelem nélkül boldog akarok lenni! Ennyi!!!!
Legutóbbi hozzászólások